Görcsök közt tétován fetrengő őszi évszak-hullás; élet s halál közt félúton újból s újból elragadhatnak.Tovább olvasom…
Egy adott civilizáció plasztik-műtétjei már oly összkomfortos otthonossággal bírnak itt lent,Tovább olvasom…
Vakvágányra rendeltetett egyénieskedő záradék az elismerhetetlenség kisstílű stílusjegyeit mutogatva,Tovább olvasom…
Mintha immár egyszerű természeti jelenséggé vált volna a véletlenszerű meghibásodás is;Tovább olvasom…
A lélekben titkon, mélyen még kutyaugatás fészkel; szénné égnek a nem túl távoli jövőbenTovább olvasom…
Szorgalmas macskajaj lüktet immár kattogó agyamban; nyüzsögve malomkerekekként őrölnek a szorgalmas fogaskerekek,Tovább olvasom…
Kifelejtett élet-mozaik rohan egyre felénk, mint aki javában – késések miatt – siet.Tovább olvasom…
Az embernek sokszor jobb fogadva hallgatnia a néma ítéletet, mert – titkon –,Tovább olvasom…