Tévedhetetlennek gondolt látó-szemekkel sem biztos, hogy az ember még ráismer igazi ismerőseire, barátaira;Tovább olvasom…
A lágy tavaszi némaságban Most forradalmi igék szólnak. A bús emberek életébe Egy csipetnyi jókedvet szórnak.Tovább olvasom…
A csend mögött sokszor ott a néma kiáltás, A csend mögött a vitából való kiszállás. A csend mögött sokszor íratlan szavak sírnak, A csend mögött a hangok nagy jelentőséggel bírnak.Tovább olvasom…
Mint égszakadás zuhant le az est, s behatolt minden zugba, mintha ki akarná szorítani a fényt, s ez a dolog nem fordítva volna.Tovább olvasom…
A madarak is előbb-utóbb már mind leválnak a rezzenő szelekről; csupán csak kivénhedt,Tovább olvasom…
Mit látok e képen? Dermedt ágon hó szív pihen. Fagyott szív, mit a tavasz majd új rügyekre hív…Tovább olvasom…
A szavak aranyba vannak öntve, de ha a mázt leveszed, ott a pőre gyűlölet, mely gyilkolni is képes.Tovább olvasom…
Harang zúg most a fáradt föld felett, Égbe sírnak halk könyörületek. Múlt ködéből arcok integetnek, A csendbe hullnak elfeledett estek.Tovább olvasom…