„ébredés” – novellák címszó szerint

← Vissza a novellacímszavakhoz

Találatok: 11

Írta: Antal Izsó 📅 2026. 02. 19. 23:19 Fantasy ❤️ 2 👁️ 29

Hirtelen kinyitod a szemed. Még félig az álmok birodalmában jársz, bosszús vagy, hogy el kell szakadni a szép álmoktól, de aztán megnyugszol.
A félig nyitott ablakon át kellemes, langyos tavaszi szél árad be a szobádba, jólesően simogatja arcodat. Kint a nap sugarai egyre erősebben áradnak szerte. A fák, növények újra friss, harsogó zöld ruhát öltöttek, a levelek közt megbújva madarak csivitelve ünneplik az örökké megújuló természet csodáját. Lassan megbékélsz a gondolattal, hogy fel kell kelni, mert érdemes, mert a természet is most ébred hosszú téli álma után..
Hirtelen bántóan az elkésett ébresztő óra rikoltása zavarja meg a csendet.
Kint behavazott a táj, az ablak csukva, mégis a réseken metsző hideg szűrődik be. Tél van. Az idilli kép álom volt csupán. Felülsz az ágyadban és akkor…
Tovább olvasom…

Írta: Híres B Ede 📅 2026. 02. 21. 15:42 Fantasy ❤️ 1 👁️ 30

Ahova megérkeztem a pöfögő vonattal és a kopott, divatjamúlt vulkánfíber bőröndömmel, nem várt senki.
Ez azonban nem csökkentette a megérkezés izgalmát, varázsát.
Mindig is élveztem a váratlan utazásokat, a meglepetésszerű megérkezéseket.
Most is fura bizsergés fogott el a kihalt állomáson a távolodó vonat,
látványától. Itt maradtam egyedül egy számomra teljesen ismeretlen helyen.
Most kell minden leleményességemet latba vetni, nem szabad azt a látszatot keltenem, hogy egy eltévelyedett vándor vagyok.
Határozottságot, magabiztos fellépést vagy annak látszatát kell keltenem, miközben igyekszem kitalálni, hol a fészkes fenében vagyok.
Mert azt tudni kell, csak úgy találomra szálltam le a vonatról, minden előzetes informálódás nélkül.
Éreztem, ahogyan lassul a szerelvény, elmosódó…
Tovább olvasom…

Írta: Fekete Ida Virág 📅 2026. 03. 09. 23:51 Fantasy ❤️ 2 👁️ 23

Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem vannak gyakran visszatérő álmaim.
Az egyik ilyen kedvenc álmom egy Csillagbolygó, ahová gyakran elrepülök éjjelente.
Elalvás előtt gyönyörködöm a csillagos égboltban, és arról ábrándozom, milyen jó lenne ott a magasban csillagként ragyogni.

Hirtelen álomba zuhanok, és már át is léptem a Csillagkapun. Ott él a bolygón az én legfényesebben ragyogó szerelmem, a
Csillagfiú. Meghívott egyszer randira a
Csillagbárba, ahol a csillagok közt táncoltunk, majd hazavitt a fényes palotájába.
Csillagágyán elringatott, majd amikor elbúcsúztunk, egy kulcsot adott kezembe.
Jól vigyázz rá, Csillagleány, mert ez a kulcs a szívem kulcsa. Amikor ellátogatsz a bolygómra, mindig hoznod kell magaddal, csakis a csillagkulcs segítségével találhatsz rám.

Ezért ahogy…
Tovább olvasom…