Az év utolsó virágai
Gábor Edit
Az év utolsó virágai nyílnak,
halvány lámpafénynél mesét mondanak:
mesélnek szép kikelet csodáiról,
szerelmesen illatozó nyárról.
Most, hogy köd és dér fenyegeti őket,
fanyar illattal avarba vegyülnek,
illatukkal temetőbe hívnak,
emléket állítani - elmúlásnak.
Talán menyasszonyi csokorba vágytak,
de őszi szélben hantokon pompáznak,
dacolva esős mogorva időkkel,
vigaszként borulnak könnyező kövekre.
halvány lámpafénynél mesét mondanak:
mesélnek szép kikelet csodáiról,
szerelmesen illatozó nyárról.
Most, hogy köd és dér fenyegeti őket,
fanyar illattal avarba vegyülnek,
illatukkal temetőbe hívnak,
emléket állítani - elmúlásnak.
Talán menyasszonyi csokorba vágytak,
de őszi szélben hantokon pompáznak,
dacolva esős mogorva időkkel,
vigaszként borulnak könnyező kövekre.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek az Emlékezés témájú versek közül: