Utazás
Aurora Amelia Joplin
Az élet nálam hosszú utazás,
minden kanyar emlékbe hajlik vissza.
Viszek magammal elhallgatott szavakat,
és mindazt, ami egyszer bennem maradt.
Állomások jönnek – arcok, terek, idők,
van, ahol megpihen bennem a fény.
Van, ahol fájdalom ér,
a csend megtanít figyelni.
A veszteség súlya is irányt ad,
a fájdalom mélyebb térképpé válik.
Amit elengedek, helyet nyit,
s új lépések születnek.
Az út alatt formálódik a nevem,
a hang, amely már az enyém.
Minden bennem mozdul tovább,
ahogy haladok – a választás az enyém.
minden kanyar emlékbe hajlik vissza.
Viszek magammal elhallgatott szavakat,
és mindazt, ami egyszer bennem maradt.
Állomások jönnek – arcok, terek, idők,
van, ahol megpihen bennem a fény.
Van, ahol fájdalom ér,
a csend megtanít figyelni.
A veszteség súlya is irányt ad,
a fájdalom mélyebb térképpé válik.
Amit elengedek, helyet nyit,
s új lépések születnek.
Az út alatt formálódik a nevem,
a hang, amely már az enyém.
Minden bennem mozdul tovább,
ahogy haladok – a választás az enyém.
Hozzászólások (4 darab)
Aurora Amelia Joplin ◆ (2026.01.26. 23:57)
@Paréjné Erzsébet: köszönöm szépen!❤️
Paréjné Erzsébet (2026.01.19. 19:26)
Szeretettel gratulálok, meghatóan szép soraidhoz! 😤💯♥️
Aurora Amelia Joplin ◆ (2026.01.16. 21:33)
@Garami Nelli: Köszönöm szépen❤️
Garami Nelli ◆ (2026.01.16. 19:41)
Nagyon tetszik a versed. Gratulálok, kedves Aurora!❤️
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek az Önismeret témájú versek közül: