SZÁMONKÉRÉS EGY FILOZÓFUSTÓL

Mondd csak édes öregem?
Ki venné észre ma a buszmegállók
fogságában bennragadt
infarktusgyanús öreg nénit
s benne a szenvedő emberséget?
Hacsak az agyontupírozott,
kikenceficézett tinédzserek közül, vagy
döglegyek totális,
egykedvű inváziója, mely
mindent s mindenkit belep.

A kutyák is bámész-lustán,
egykedvűen bárkit,
bármikor körbehugyoznak.
Dombosodik, halmok szigetévé növeszti
magát a szemét, gaz, dudva a lakatlan,
ninivei városon, s kóbor, garázda ebek,
patkányok járkálnak hídak
kihalt pillérei alá lakmározni.
Te meg csak moroghatnál,
ehetnéd a kefét
mérgedben naphosszat, öregem,
hogy hirtelenjében véget
ért egy átmenetibb,
békésebb korszak,
a totális, agymosott anarchia-káosz
egyetemesen fertőzi továbbra is
gyanútlannak tűnő áldozatait.

Szomorú kiábrándultsággal veszed tudomásul,
hogy különcök, stéberek,
hírmondók, próféták
lehetnek sehogysem
egyéniségek immár
ebben a korcsosult világban:
siker se, hírnév, karriervágy,
parti-arcok, V.I.P.-királynők se.

A kifordított szókaraték tolvajos
szlengváltozatai sem lehetnek
annyira gusztustalanok, hánytatók
már, s nincs már az undornak se jövőideje,
mint hogy egykoron remélni merted.

Közszemlére tehetnéd bátran alfeledet
valamelyik valóságshow-műsorban,
legalábbis milliós követőtábort bezsebelhetnél.
– Agyzsugorodott, bunkó-tahók bámulhatnák
csak meg harsogón éjjenezve az egyenes adást,
mert agyonretusált prosti-dívák
inkább lusta tunyasággal mennének már
– ha tehetnék –,
a legelső luxus magánjárattal Dubajozni,
és lakatlanságában fulladozva
orcul fuldoklik a nagyváros zege-zúga
ebben a média-szenzációs zivatarban,
akár a végtelenségig
eltartó nonstop szépségverseny.

Talán régi szerelmek parkjában zene
is csendülhetne rólad: kiérdemesült
aggastyánkorú huncutról,
részvétteli bölcselet-intelem,
melyet amatőr irodalomszeretők
magyaráznak túlfűtött hevülettel!

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.