Könnyű teherrel

Nyikorgó rézkilincs az ajtón,
kopott vörös szőnyeg a padlón,
nesztelen léptekkel
osonok a sorok között.
Szeretném elrejteni,
amit igazán mondani akarok,
nem kiabálok,
nem is félek a következményektől,
kipróbált gerinc az enyém,
nem hajlik ám könnyen.
Hiába próbálta ármány, erőszak,
megmaradt hajlíthatatlan,
viszem magammal,
bárhova megyek,
ez az összes vagyonom nekem,
azt, hogy mennyit ér, nem tudom,
ám nyugodtan alszom
most és akkor is, ha elmegyek.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.