Otthon

Meleg fény szűrődik
az ablakok mögül,
aranysárga foltok
a szürke délutánon.

Kinn a zűrzavaros világ
zaja elhalványul,
bent a csend hangja
szőnyegként rám borul.

Az ablakpárkány színes,
virágok sorakoznak,
zöld levelek, élénk színek,
kezeim munkájának gyümölcse.

Lélegzetvételnyi törődés,
ez nem csupán tégla és mész,
az otthonom illata eláraszt,
falak finom remegésének árja.

Melegség, amely átölel,
mint egy régi, puha takaró,
emlékek kavargó hangja
repedésekben nevetések magja.

Az a hely az otthonom,
hol kulcsom elfordul a zárban,
és a súly leesik a vállamról,
tudom, miért, s hova tartozom.

Mert otthonom az ott van,
nem a térkép által adta cím,
hanem a meleg fény tára,
hol szeretettel családomba várnak.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.