Elmúlás

Buglyó Juliánna

A levegőben forrt már a torz valóság,
csak pillanat kérdése volt, hogy kimondják.
Szétziláltan vártuk már a leleteket,
tudtuk, ezután a lét csak együtt mehet.

Összefogva talán tovább haladhatunk,
egymás nélkül a gondoktól megfulladunk.
Erős kitartás lesz az úton a társunk,
kínzó reménytelenséggel le nem állunk.

Vállunkra vesszük a tehetetlenséget,
hittel fordítjuk a fejünket az égnek.
Jöhet a sorsban ismeretlen változás,
talán születendőben van a megoldás.

A gyötrelmes évek sorra csak peregtek,
a vágyálom útja sohasem jelent meg.
Nem bírtad tovább már a képtelenséget,
magamra hagytál, nem hibáztatlak téged.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!


További hasonló versek az Elmúlás témájú versek közül: