Testbeszéd

Rose Logan

Rose Logan: Testbeszéd című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában
Felkeltem, de éreztem
Hogy húz a testem,
Nagy nehezen a fürdőbe kieveztem.
Fájt az egész létezés,
A gerincem jelzett még halkan
Még kérsz?

Alig kaptam levegőt
Belém hasított
A testem helyettem is ordított.
Araszoltam előre, mint a csiga
Bárcsak a ruhafelvétel
Könnyebb volna.

Nesze neked, válaszolt
A testem, ugye mondtam
Kímélj engem.
Érzed? Itt az eredmény,
Hányszor, de hányszor
Figyelmeztettelek én.

Sajgott minden porcikám
A sérv zaklatott, ő volt a rémem
Aki mozogni nem hagyott.
Ugye mondtam, durva leszek
Így szólott, és egyre csak zaklatott, zaklatott.

Nem bírtam tovább
Ledőltem az ágyra,
Gyógyszerrel feleltem a
zaklatásra.
Sérvem egy kis időre csendben maradt.
Nem bántott, nem magyarázott fülembe
Nesze neked, nesze – nesze.
Megpihent nyilaló fájó testem,
Könnyek között álomba merültem.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!


További hasonló versek a Fájdalom témájú versek közül: