Süntestvérek húsvétja

Magdus Melinda

Képzeljétek el mi történt,
egy dalos kis pacsirta
hetek óta a tavaszt hívta,
széncinege csicseregte:
nyitni-kék, nyitni-kék,
a tavasznak jönni kék!

Eközben a süntestvérek,
kiket soha nem becéztek,
Csanád, Hugó és Viola,
várták már az új tavaszt,
hol Nap sugara füvet sarjaszt,
orgonaág rügyet fakaszt.

Hajnali harmat simogat,
kelő Nappal új erőt ad,
Húsvét ünnepét várták,
naptárukban lapuk hajtják,
az ünnepre készülődtek,
kis szívükben rendet tettek.

A Sün-lakot, mint mindig,
csinosították, mint illik,
lelkük is tisztára mosták,
így várták a feltámadást,
böjtölésként megfogadták,
nem bántják többé egymást.

Hugó segített leckét írni,
kis Csanádnak betűt vetni,
Viola az óvodás lány,
tojást festett, gyönyörűt ám,
a locsolókat ezzel várja,
szagos vízért odaadja.

Sonkát, tojást anya főzte,
meleg kalács, habos torta,
asztalukon barka díszlett,
tojásfájuk szobadísz lett,
apa, anya nagyon boldog,
süntestvérek szeme csillog.

Templomba is mentek volna,
náthájuk megtiltotta,
imádkoznak otthon csendben,
Istennek hála rebben,
kis pacsirta vígan dalol,
boldogság az ő otthonuk.