Magad sem vagy s lehet immár totál független; alantos, aprócska féreg utat vág húsodba is,Tovább olvasom…
Leteremtett aggodalmak, gondok s bajok közt, akárha tátongó szakadékba esnék, állatok, hiéna-dögevőkTovább olvasom…
Mindennapok ártó, galád hulladékán egy magamban kell, hogy zuhanjak,Tovább olvasom…
Még hallgatni kénytelen egyre idő-lakatok néma kattogásait, homlokának kitaszított,Tovább olvasom…
Gombolyagként még oly jó lenne - csupán csak pár pillanatra -, magam köré tekernem a burok-magányt,Tovább olvasom…
Valahol mintha ismét nyílni kezdenének a Lét titkolt, szinte Apokrif-szagú reteszei; éhség s mohó szomjúságTovább olvasom…
Agymosott, búgó sült galambok közt a némaságra ítéltetett csendben is inkább gyalogló Jónás leszek majd,Tovább olvasom…
Jó volna megérteni s megmérni a még hátralévő nincs-Időt, eljutni bárhogyanTovább olvasom…