Kertünkben nyílnak az orgonák, Csokrot kötöttem belőle, jó anyám. Kezedben tartva az orgonacsokrot, Könnycsepp gördül végig arcodon.Tovább olvasom…
Anyák napján én a temetőbe megyek, Kezemben kék nefelejcs csokor lapul. Neked szedtem a vadvirágos réten, Kedvenced ez a szép kék virág volt.Tovább olvasom…
Gyermekkori emlékek, már oly messze járnak, A múlt nyomán a széllel túl messzire szállnak. De néha egy-egy illat felidézni akarja, Hisz ilyenkor kezd virágozni az illatos orgona.Tovább olvasom…
Az Alföldnek határában Áll egy régi, békés kisfalu. Ott él hőn szeretett nagymamám, Kinél nyitva áll a kiskapu.Tovább olvasom…
A mama egy olyan személység, Akivel az öröm együtt jár. Ó, hihetetlen profizmussal Készíti el a palacsintát.Tovább olvasom…
Reggel, mikor felébredtem, a kiskutyám várt már engem. Hiszen tegnap megbeszéltük, locsolkodni együtt megyünk.Tovább olvasom…
Fájdalom, elvesztés, hiány – tán így lehet leírni a halál érzését. Sötét és szomorú, a temetőbe belépve ezt érzem. Egy őszi napon lábam alatt ropogott a falevél,Tovább olvasom…
A nagymamám mindig fáradt, Mert nem győzi szeretni az unokákat. Naphosszat csak kémleli, Mivel lehet őket boldoggá tenni.Tovább olvasom…