Emlékek hangja

A gramofon nem játszik le zenét – emlékezik helyettünk.
A tű sercenése olyan, mint egy régi mondat eleje, amelynek tudjuk a végét, mégis végighallgatjuk.
A gyertya fénye megremeg, mintha felismerne egy dallamot.
A kották nem némák: tudják, ki hallgatta őket először, és ki hallgatja most, egészen más okból.
Van dal, amelyhez nem csak egy történet tartozik, hanem egy egész ember.
Ha az a dallam megszólalna, rólam talán azt mondaná: volt idő, amikor hittem, hogy a múlt elhallgatható – aztán megtanultam, hogy inkább meghallgatni kell.