A vezetésről úgy őszintén
Norbert Farkas
Ha őszinte akarok lenni, kevés dologtól futkos a hideg úgy a hátamon, mint a vezetés gondolata. Ennek pedig mindössze egy baromira egyszerű oka van:
A volán mögött még a jó pap és a megvilágosodott bölcs buddha is egy fröcsögveanyázó, átkozódó mindenkit a halál nemesebb szervére küldő idegbeteggé válik. Az emberek amint beszálnak a vasba, és szó szerint megőrülnek. Hirtelen minden és mindenki ami körülöttük 8 hektáros körzetben fellelhető, zavaró tényezővé válik, legyen ez biciklis, rolleros, gyalogos, busz, kamion, traktor, másik autós, vonat, közlekedési lámpa ami éppen piros, eső, köd de még adott esetben az a dal is, ami bármilyen más esetben eufórikus és meditatív nyugalomba ringatná a humanoid fajúak fialányát. A belváros és az autópálya egy éhezők viadala szintű harctér, amelyben a káanyázó dudálások és a lefejelt kormányok csattogása fegyverropogásként zajszennyez minden egyes ezredmásodpercet, és elég egy rossz mozdulat ahhoz, hogy valaki akár huszadmagával megmurdeljen. És a legjobb része az, hogy mindezért még fizetnek is, nem beszélve az engedélyhez szükséges kenőpénzösszegekről, meg a benzin és javítási költségekről.
Bár ha belegondolok a zebrán átkelés is olyan, mintha két frontvonal süvítő golyói közt kéne sétálgatni kurázsimama módjára, és nem azért mert a mobilt nyomkodom☝️, hanem mert ha nincs jelzőlámpa a zebránál, az autósok az istenért se fognak megállni és megvárni azt a pár másodpercet, amíg áthaladok egyik járdáról a másikra, ha meg mégis, egész addig dudálnak és köpködnek hogy menjél már te szerencsétlen idióta istencsapása, mert nekem épp valami halaszthatatlanul marhára sürgős dolgom akadt csak azt nem tudom mi az, meg amúgy is melyik vadbarom állat kérte, hogy ott legyél, majd úgy száguldanak el melletted, hogy éppen csak rá nem hajtanak telibe a bokádra.
Na de visszatérve: a gépjárművezetés egy olyan szerencsejáték, amelyben csak és kizárólag vesztesek vannak, ki kisebb, ki pedig nagyobb mértékben. Nekem viszont semmi kedvem feltenni rá az életem tétjét és szélvédőn átzuhanva fűbe harapni.
A volán mögött még a jó pap és a megvilágosodott bölcs buddha is egy fröcsögveanyázó, átkozódó mindenkit a halál nemesebb szervére küldő idegbeteggé válik. Az emberek amint beszálnak a vasba, és szó szerint megőrülnek. Hirtelen minden és mindenki ami körülöttük 8 hektáros körzetben fellelhető, zavaró tényezővé válik, legyen ez biciklis, rolleros, gyalogos, busz, kamion, traktor, másik autós, vonat, közlekedési lámpa ami éppen piros, eső, köd de még adott esetben az a dal is, ami bármilyen más esetben eufórikus és meditatív nyugalomba ringatná a humanoid fajúak fialányát. A belváros és az autópálya egy éhezők viadala szintű harctér, amelyben a káanyázó dudálások és a lefejelt kormányok csattogása fegyverropogásként zajszennyez minden egyes ezredmásodpercet, és elég egy rossz mozdulat ahhoz, hogy valaki akár huszadmagával megmurdeljen. És a legjobb része az, hogy mindezért még fizetnek is, nem beszélve az engedélyhez szükséges kenőpénzösszegekről, meg a benzin és javítási költségekről.
Bár ha belegondolok a zebrán átkelés is olyan, mintha két frontvonal süvítő golyói közt kéne sétálgatni kurázsimama módjára, és nem azért mert a mobilt nyomkodom☝️, hanem mert ha nincs jelzőlámpa a zebránál, az autósok az istenért se fognak megállni és megvárni azt a pár másodpercet, amíg áthaladok egyik járdáról a másikra, ha meg mégis, egész addig dudálnak és köpködnek hogy menjél már te szerencsétlen idióta istencsapása, mert nekem épp valami halaszthatatlanul marhára sürgős dolgom akadt csak azt nem tudom mi az, meg amúgy is melyik vadbarom állat kérte, hogy ott legyél, majd úgy száguldanak el melletted, hogy éppen csak rá nem hajtanak telibe a bokádra.
Na de visszatérve: a gépjárművezetés egy olyan szerencsejáték, amelyben csak és kizárólag vesztesek vannak, ki kisebb, ki pedig nagyobb mértékben. Nekem viszont semmi kedvem feltenni rá az életem tétjét és szélvédőn átzuhanva fűbe harapni.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a novellához!
További hasonló novellák az Élet témából: