Téli erdő
Soósné Balassa Eszter
Csend öleli a téli erdőt,
zuzmara üldögél az ágon.
Dideregnek a tűlevelek
a zöldellő fenyőágon.
A völgyekben futó szellő
fátylat húz az álmos tájra.
Megrázza szakállát a tél,
fehér lesz a fenyőfa ága.
Vidáman szaladó kis patak
alszik még, a szép természet.
Faházikó meleg rejtekében
békésen megpihen az ember.
Hóruháján dércsipke csillan,
szikrát szór a házon a jégcsap.
Várva még a szép kikeletre,
álmos szemét a táj lecsukja.
Hódunna alatt alszik még,
pihen a szép természet.
Éj bársonya lágyan betakarja,
a csillag fénye álmát vigyázza.
zuzmara üldögél az ágon.
Dideregnek a tűlevelek
a zöldellő fenyőágon.
A völgyekben futó szellő
fátylat húz az álmos tájra.
Megrázza szakállát a tél,
fehér lesz a fenyőfa ága.
Vidáman szaladó kis patak
alszik még, a szép természet.
Faházikó meleg rejtekében
békésen megpihen az ember.
Hóruháján dércsipke csillan,
szikrát szór a házon a jégcsap.
Várva még a szép kikeletre,
álmos szemét a táj lecsukja.
Hódunna alatt alszik még,
pihen a szép természet.
Éj bársonya lágyan betakarja,
a csillag fénye álmát vigyázza.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek a Tél témájú versek közül: