Téli erdő

Soósné Balassa Eszter

Soósné Balassa Eszter: Téli erdő című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában
Csend öleli a téli erdőt,
zuzmara üldögél az ágon.
Dideregnek a tűlevelek
a zöldellő fenyőágon.

A völgyekben futó szellő
fátylat húz az álmos tájra.
Megrázza szakállát a tél,
fehér lesz a fenyőfa ága.

Vidáman szaladó kis patak
alszik még, a szép természet.
Faházikó meleg rejtekében
békésen megpihen az ember.

Hóruháján dércsipke csillan,
szikrát szór a házon a jégcsap.
Várva még a szép kikeletre,
álmos szemét a táj lecsukja.

Hódunna alatt alszik még,
pihen a szép természet.
Éj bársonya lágyan betakarja,
a csillag fénye álmát vigyázza.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!


További hasonló versek a Tél témájú versek közül: