Szegénység

Olyan jó volna,
Ha csak annyi pénzem volna,
Hogy ne kelljen lesnem,
A polcon, miért mennyit kell fizetnem.

Ha csak annyim lenne,
Hogy néha egy kis luxust megengedjek.
Egy-két felesleges butaságot,
Ami öt perc boldogságot hoz.

Állok és meredten nézek magam elé,
Ezen gondolatok uralkodnak a fejemben épp.
De a nagy baj az,
Hogy van, akinek ettől sokkal rosszabb.

Nem itt kezdődik a szegénység,
Hanem, ha ételre sem jut pénz.
Amikor azt kell számolgatni,
A hét melyik napján tudsz a gyermekeidnek enni adni.

Mikor számot kell vetned,
Gyógyszert vagy az ennivalót vedd meg.
Vagy mikor luxusnak számít,
Hogy egy héten egyszer tisztálkodást ámíts.

Mikor le kell mondanod alap dolgokról.
Egy cipőről, mert a másik már rongyos.
Mikor ezeréves foltok marják pólód,
De neked az az elegáns, amit ünnepnapokon hordhatsz.

Gondolkodjunk el ezen,
Tudom, mindenkinek a saját keresztje a legnehezebb.
De mikor nyomkodod a telefonod,
Melletted meg a hajléktalan egy fillérért kuncsorog,
Jusson eszedbe, vajon kinek nehezebb.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.