Helyet adott

A reggel nem sietett, csak megérkezett. A fény végigcsúszott az ablakon, megállt egy karcolásnál, mintha számontartaná. A kávé gőze lassan felszállt, nem akart felébreszteni, csak jelen lenni.
Az utcán az emberek egymás mellett haladtak, mindegyikükben egy félmondat. Egy nő megállt, hogy elengedjen egy gyereket a járdán, aztán továbbment. A mozdulat rövid volt, mégis maradt.
Délután a csend nem hiányzott, hanem helyet adott. A gondolatok leültek benne, nem siettek tovább.
Este, amikor a nap elfáradt, nem maradt kérdés. Csak az a halk bizonyosság, hogy ma is itt voltunk. Elég.