Orgona virágzott

Tavaszi szellő simítja végig arcomat,
Orgona illatát hozza felém.
Eszembe juttatva azt a szép tavaszi estét,
Mikor szerelmes ajkad enyémhez ért.
Akkor virágzott az orgona,
Bódító illatánál vágyunk volt erősebb.
Nem vágytunk másra, csak egymásra,
Ez a vágy kötött össze mindörökre.
Egymáshoz simulva úgy ölelt karod,
Ahogy meder öleli át a tajtékzó folyót.
Meglágyítottál, mint víz a földet,
Örökké tartó szerelmet hozott nekünk,
A simogató lágy tavaszi szellő.
Mindent elsöprő viharként jöttél,
Csendes napsütéssé váltál.
Óvsz, mint fa lombja testem,
Forró nyári nap perzselő melegétől.
Éltető napsugarat hoztál életembe,
Lágyan simogató szellő lettél.
Te vagy az égen világító csillagom,
Hűs patakom, mely szomjam oltja.
Nem vártam akkor ezt az érzést,
De lángoló tűzként jöttél.
Perzselve lobogott szívünkben,
Ez a mindent elsöprő érzés.
Már szeretetté szelídült, mélységes szeretetté.
Soha el nem múló érzés, mely egymáshoz köt.
Tombolhat vihar, jöhet ezer baj,
Mi ketten már elmondhatjuk, ez egy
Örökre tartó szerelem, mely elkísér a sírig.

Hozzászólások (1 darab)