A társadalomkritikus versek a költészet legerősebb hangjai közé tartoznak: bátran szólalnak meg igazságtalanságról, társadalmi feszültségekről, emberi sorsokról és a modern világ ellentmondásairól. Ezek a sorok nem félnek tükröt tartani — megmutatják, hogy milyen világ vesz körül minket, és milyen kérdésekre kellene végre választ adnunk.
A társadalomkritika lírája egyszerre lehet nyers, szikár, ironikus, lázadó vagy mélyen elgondolkodtató. A költők a mindennapokból merítik inspirációjukat: a szegénységből, a magányból, az emberi méltóság sérüléseiből, a rohanó élet felszínességéből és azokból a helyzetekből, amelyeket gyakran inkább elfordulva nézünk.
Ezek a versek kérdeznek, felráznak, állást foglalnak és gondolkodásra késztetnek. A társadalmi felelősség, az emberközpontúság és a változás iránti vágy mind ott lüktet bennük.
Fedezd fel a társadalomkritikus líra sokszínű világát – ahol a költészet nem csupán szépséget teremt, hanem hangot ad mindannak, amiről beszélnünk kellene.
A társadalomkritika lírája egyszerre lehet nyers, szikár, ironikus, lázadó vagy mélyen elgondolkodtató. A költők a mindennapokból merítik inspirációjukat: a szegénységből, a magányból, az emberi méltóság sérüléseiből, a rohanó élet felszínességéből és azokból a helyzetekből, amelyeket gyakran inkább elfordulva nézünk.
Ezek a versek kérdeznek, felráznak, állást foglalnak és gondolkodásra késztetnek. A társadalmi felelősség, az emberközpontúság és a változás iránti vágy mind ott lüktet bennük.
Fedezd fel a társadalomkritikus líra sokszínű világát – ahol a költészet nem csupán szépséget teremt, hanem hangot ad mindannak, amiről beszélnünk kellene.
Az embernek sokszor jobb fogadva hallgatnia a néma ítéletet, mert – titkon –,Tovább olvasom…
Kifelejtett élet-mozaik rohan egyre felénk, mint aki javában – késések miatt – siet.Tovább olvasom…
Szorgalmas macskajaj lüktet immár kattogó agyamban; nyüzsögve malomkerekekként őrölnek a szorgalmas fogaskerekek,Tovább olvasom…
A lélekben titkon, mélyen még kutyaugatás fészkel; szénné égnek a nem túl távoli jövőbenTovább olvasom…
Mintha immár egyszerű természeti jelenséggé vált volna a véletlenszerű meghibásodás is;Tovább olvasom…
Vakvágányra rendeltetett egyénieskedő záradék az elismerhetetlenség kisstílű stílusjegyeit mutogatva,Tovább olvasom…
Egy adott civilizáció plasztik-műtétjei már oly összkomfortos otthonossággal bírnak itt lent,Tovább olvasom…
Görcsök közt tétován fetrengő őszi évszak-hullás; élet s halál közt félúton újból s újból elragadhatnak.Tovább olvasom…
A nyári bimbózó romantikus reggel, akár egy színes fátyol, most még tigriscsíkokra szakad; szálasan foszlik el önmagárólTovább olvasom…
Minden korban ez a láthatatlanságig kifeszített, merev, zuhanó repülés, melybe az ember önkéntelen,Tovább olvasom…
Múló rosszullétnek indult immár, mindenért megokulni, önhibákon kívül, mikor néma cinkosokkéntTovább olvasom…
A reggeli, könnyed nyárias szellő, mintha máris megbontaná hóhérunk kötelét; hétköznapokra lépnekTovább olvasom…
A hamiskodó, álszent próféták, akárcsak milliónyi égen a csillagok, egymás után megjelennek, a hamisTovább olvasom…
Mindennapok közüzemi számlái, vándorolni kész, kézen-közön elkótyavetyélt végrendelet-szerződések:Tovább olvasom…
Egy adott civilizáció plasztikműtétjei már oly összkomfortos otthonossággal bírnak itt lent,Tovább olvasom…
Koszos kartonpapír-koronát visel egy részeg hajléktalan, girhes korcs kutyusa szimatolja folyton.Tovább olvasom…
Most még csöndben inkább leülepszik az egyetemes rothadás átható szaga.Tovább olvasom…
A személyiség belső magját rendre mérlegre teszik sztereotípiák, előítéletek; sáfárkodni kénytelen az, aki még őszinte–igaziTovább olvasom…
A társadalomkritikus versek olyan kérdéseket fogalmaznak meg, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A költők sorai rávilágítanak a mindennapok problémáira, az emberi méltóság fontosságára és azokra a jelenségekre, amelyek alakítják közös világunkat.
Kapcsolódó témák:
Sötét líra, Tragédia, Filozófia, Humor, Élet.
Kapcsolódó témák:
Sötét líra, Tragédia, Filozófia, Humor, Élet.