Szokás

Ynela Zíléna

Ynela Zíléna: Szokás című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában

Forrás: Deli Norbert

Kémény nőtt az ég gerincére,
nem gyökérből, nem imából.
Füsttel tanítjuk a felhőt,
hogyan kell elfogyni a világból.

A fa még emlékszik a szélre,
mi már csak a zajra.
Így változik a lélegzet,
öntudatlan szokásra.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!